GKI vizsga 2026: hogyan néz ki, mire kérdeznek rá, hogyan készülj?

A GKI vizsga 2026 témája minden évben rengeteg kezdő és már pályán lévő sofőrt érdekel. Nem véletlenül: aki árufuvarozásban vagy személyszállításban szeretne dolgozni, annak a jogosítvány önmagában nem elég. A hivatásos munkavégzéshez a legtöbb esetben GKI képesítésre, vagyis Gépjárművezetői Képesítési Igazolványra is szükség van. A GKI nem pusztán egy adminisztratív kötelezettség, hanem egy olyan szakmai szűrő, amely azt hivatott igazolni, hogy a sofőr ismeri a közlekedésbiztonság, a vezetési és pihenőidők, a tachográf, a rakománybiztosítás, a járműkezelés és a gazdaságos vezetés legfontosabb szabályait.

Ha valaki a Google-ben arra keres, hogy GKI vizsga 2026 hogyan néz ki, mire kérdeznek rá a GKI vizsgán, vagy hogyan lehet sikeresen felkészülni a GKI tesztre, valójában három dologra kíváncsi. Először is: milyen típusú GKI képzésre kell mennie. Másodszor: milyen vizsgarészekből áll a folyamat. Harmadszor: melyek azok a témák, amelyekből szinte biztosan előkerülnek GKI vizsgakérdések. Ez a cikk pontosan ezekre ad részletes, gyakorlatias választ.

A jó hír az, hogy a GKI felkészülés nem teljesíthetetlen feladat. A rossz hír viszont az, hogy sokan alábecsülik a vizsga logikáját. Sokan úgy indulnak neki, hogy „majd átfutják a kérdéseket”, pedig a hivatalos követelmények alapján a GKI nem egyetlen egyszerű tesztből álló formalitás. A képzés típusától függően lehet számítógépes elméleti vizsga, esettanulmány, sőt gyakorlati vizsga is, külön tehergépkocsis és autóbuszos elemekkel. Az alapképesítés és a továbbképzés között is lényeges különbség van.

Ebben a cikkben végigvesszük, hogy 2026-ban a jelenleg hatályos, hivatalosan közzétett követelmények alapján hogyan néz ki a GKI vizsga, milyen tantárgyak szerepelnek a képzésben, mire kérdeznek rá a GKI vizsgán, milyen hibákat követnek el a legtöbben, és hogyan érdemes felépíteni a felkészülést úgy, hogy ne csak átmenj a vizsgán, hanem a későbbi hivatásos munkában is biztos tudással indulj.

Mi az a GKI, és miért fontos a hivatásos sofőröknek?

A GKI kártya hivatalos neve Gépjárművezetői Képesítési Igazolvány. A KAV tájékoztatása szerint ez a megszerezhető közúti okmányok egyike, és a kapcsolódó képzésekhez, illetve vizsgákhoz kötött. A tantervi és vizsgakövetelményekben külön szerepelnek az autóbuszvezetői és a tehergépkocsi-vezetői alap- és továbbképzési képesítések, vagyis a rendszer nem általános „sofőrpapír”, hanem célzottan a hivatásos közúti személy- és áruszállításhoz kapcsolódó szakmai képesítés.

A GKI azért fontos, mert egy hivatásos sofőrnek sokkal több mindent kell tudnia annál, mint hogy elindítja a járművet és eljut A pontból B pontba. Egy kamionsofőrnek vagy buszsofőrnek tisztában kell lennie a jármű tömegéből eredő kockázatokkal, a fékút és a stabilitás kérdéseivel, a rakomány elmozdulásának veszélyeivel, a vezetési idők korlátaival, a pihenőidőkkel, a munkavégzés dokumentálásával és számos olyan jogi, biztonsági és logisztikai szabállyal, amelyek megszegése komoly bírsághoz vagy balesethez vezethet. Ezt a szemléletet a hivatalos tanterv három nagy tananyagegysége is tükrözi: a biztonsági szabályokon alapuló ésszerű vezetés, az előírások alkalmazása, valamint az egészségügyi, közúti közlekedési és környezeti biztonság, szerviz, logisztika.

Kinek kell GKI vizsga 2026-ban?

Általános szabályként annak van szüksége GKI képesítésre, aki hivatásos közúti járművezetőként kíván dolgozni olyan járművön, amelyhez a vonatkozó tehergépkocsi- vagy autóbuszvezetői képesítés szükséges. A hivatalos KAV anyagok külön kezelik a tehergépkocsi-vezetői és autóbuszvezetői alap- és továbbképzést, illetve ezek összevont és kiegészítő változatait is. Vagyis a rendszer számol azzal, hogy valaki csak tehergépkocsis, csak autóbuszos, mindkettőre jogosult, vagy egyik képesítés birtokában szeretné megszerezni a másikat.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem mindenkinél ugyanaz a GKI vizsga menete. Más követelmények vonatkoznak arra, aki teljes tehergépkocsi-vezetői alapképzésre megy, és más arra, aki már rendelkezik másik GKI képesítéssel, és csak kiegészítő vagy továbbképző úton bővíti a jogosultságát. Ezért az egyik legfontosabb első lépés a jelentkezés előtt az, hogy pontosan meg kell nézni: melyik GKI tanfolyam illik a saját helyzetedhez.

A KAV gyakori kérdései között az is szerepel, hogy létezik vizsga nélküli GKI továbbképzés bizonyos esetekben. Ez azért fontos, mert sok sofőr automatikusan azt gondolja, hogy a GKI mindig ugyanazt a vizsgaterhet jelenti. Pedig a szabályozás ismeri azt az esetet, amikor valaki – megfelelő korábbi szakmai képesítés birtokában – továbbképzési szaktanfolyamon vizsga nélkül szerezhet GKI kártyát. Ettől még a legtöbb friss jelentkező vagy új belépő számára a GKI vizsga 2026 továbbra is nagyon is valós kérdés marad.

Milyen GKI képzéstípusok vannak?

A hivatalos tantervi és vizsgakövetelmények szerint több képzéstípus létezik. A fő kategóriák: autóbuszvezetői alapképzés, autóbuszvezetői továbbképzés, tehergépkocsi-vezetői alapképzés, tehergépkocsi-vezetői továbbképzés, ezek összevont változatai, valamint a kiegészítő képzések, amikor valaki érvényes másik képesítés birtokában szeretné megszerezni a másik ágat. A minimálisan kötelező óraszámok is eltérnek: a jelenleg közzétett KAV-dokumentum szerint például a tehergépkocsi-vezetői alapképzés 44 óra, a tehergépkocsi-vezetői továbbképzés 35 óra, az összevont alapképzés 66 óra, az összevont továbbképzés 47 óra, a kiegészítő alapképzés 26 óra, a kiegészítő továbbképzés 17 óra. A dokumentum azt is rögzíti, hogy e-learning esetén az egyéni haladási idő befolyásolhatja az elméleti tananyagra fordított időt.

Ez különösen lényeges azoknak, akik a neten még mindig régi, egymásnak ellentmondó információkat találnak a GKI tanfolyam óraszámáról. A 2026-os tájékozódásnál érdemes mindig a hivatalos KAV-dokumentumtárból kiindulni, mert ott találhatók a jelenleg elérhető szaktanfolyami tantervi és vizsgakövetelmények. SEO-szempontból pedig ez azért fontos, mert sok felhasználó a GKI tanfolyam hány órás, GKI továbbképzés hány óra, vagy GKI alapképzés mennyi idő keresésekkel érkezik az oldalra. Ezekre a kérdésekre csak hivatalos forrás alapján szabad válaszolni.

Egy további fontos szabály, hogy aki a szaktanfolyam megkezdésétől számított egy éven belül nem tesz minden tárgyból sikeres vizsgát, annak a tanfolyamot és a vizsgát meg kell ismételnie. Ez sok jelentkező számára meglepő, pedig a hivatalos tanterv világosan rögzíti. Ezért nem jó taktika félvállról venni a GKI felkészülést vagy túl sokáig halogatni a vizsgákat.

Hogyan néz ki a GKI vizsga 2026-ban?

A GKI vizsga 2026 nem minden jelentkezőnél ugyanúgy épül fel, de a jelenleg elérhető hivatalos vizsgakövetelmények alapján jól kirajzolódik a rendszer. A tehergépkocsi-vezetői alapképzésnél a vizsgatárgyak között szerepel a biztonsági szabályokon alapuló ésszerű vezetés, az előírások alkalmazása, az egészségügyi, közúti közlekedési és környezeti biztonság, szerviz, logisztika, továbbá az esettanulmány, a járművezetés a közúti forgalomban tehergépkocsival, a járművezetéshez kapcsolódó gépkocsivezetői gyakorlati ismeretek, valamint a vészhelyzetek létrehozására alkalmas tanpályán vagy korszerű szimulátoron végzett vezetés. A továbbképzésnél jellemzően a három elméleti tárgy marad hangsúlyos.

Vagyis aki teljes alapképzésre készül, annak a GKI teszt mellett számolnia kell esettanulmánnyal és gyakorlati vizsgával is. Ez nagyon fontos különbség, mert sokan a „GKI vizsga” kifejezést automatikusan csak számítógépes feleletválasztós kérdésekre értik. A hivatalos követelmények viszont ennél többet írnak elő az alapképesítésnél.

A három elméleti főtárgy vizsgakövetelményei azonos szerkezetet mutatnak. A hivatalos KAV-dokumentum szerint mind a biztonsági szabályokon alapuló ésszerű vezetés, mind az előírások alkalmazása, mind az egészségügyi, közúti közlekedési és környezeti biztonság, szerviz, logisztika esetében egy 40 kérdésből álló számítógépes feleletválasztós tesztet kell sikeresen megoldani, 40 perces időtartam mellett, és a 40 pontból legalább 30 pontot kell elérni a sikeres vizsgához.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki a GKI vizsgakérdések típusára kíváncsi, annak számítógépes, időre menő, koncentrációt igénylő feladatsorra kell készülnie. Nem elég csak „kb. tudni” a választ. A 30/40-es minimum miatt kevés a hibázási lehetőség, ezért a felkészülés során nemcsak a tananyag megértése, hanem a gyors és pontos döntéshozatal is számít.

Miből áll az elméleti rész?

A három nagy elméleti blokk valójában nagyon jól körülírja, mire kérdeznek rá a GKI vizsgán.

Az első blokk a biztonsági szabályokon alapuló ésszerű vezetés. Itt tipikusan azok a témák kerülnek elő, amelyek a jármű fizikai viselkedéséhez, a helyes vezetési technikához, az üzemanyag-takarékos működtetéshez, a fordulatszám-tartományhoz, a fékezési és gyorsítási módszerekhez, valamint a defenzív vezetéshez kapcsolódnak. A tanterv célmeghatározása kiemeli az ésszerű üzemanyag-felhasználást, a defenzív járművezetést, a veszélyfelismerést és megelőzést, valamint azt, hogy a járművezető a kategóriájának megfelelő járművet teljes biztonsággal tudja kezelni.

A második blokk az előírások alkalmazása. Itt jellemzően a hivatásos sofőr munkájához kapcsolódó szabályrendszer kerül elő, ideértve a vezetési és pihenőidőket, a dokumentációt, a vonatkozó közlekedési és fuvarozási szabályokat, a jogszerű munkavégzéshez szükséges ismereteket. Ha valaki azt kérdezi, hogy GKI vizsga tachográf kérdések lesznek-e, a válasz: nagy valószínűséggel igen, hiszen ezek a témák szorosan kapcsolódnak az előírások alkalmazásához.

A harmadik blokk az egészségügyi, közúti közlekedési és környezeti biztonság, szerviz, logisztika. Ez a rész tágabb szemléletű: ide tartozik a közlekedésbiztonság, a jármű műszaki állapotának figyelése, a környezetterhelés csökkentése, bizonyos logisztikai és munkaszervezési kérdések, valamint a jármű üzembiztos használatához szükséges szemlélet. Ha valaki a GKI teszt kérdések egészségügy vagy logisztika témájára keres, jellemzően ebből a vizsgatárgyból kap választ.

Lesznek gyakorlati feladatok is?

Igen, az alapképzésnél igenis számolni kell velük. A tehergépkocsi-vezetői alapképzés vizsgatárgyai között szerepel a járművezetés a közúti forgalomban tehergépkocsival, a járművezetéshez kapcsolódó gépkocsivezetői gyakorlati ismeretek tehergépkocsi-vezetők részére, valamint a járművezetés vészhelyzetek létrehozására alkalmas tanpályán tehergépkocsival vagy korszerű szimulátor berendezésen. A dokumentum külön jelzi azt is, hogy a járművezetéshez kapcsolódó gépkocsivezetői gyakorlati ismeretek olyan gyakorlati vizsgaelem, amely nem jár tényleges járművezetéssel.

Ez azért lényeges, mert sok jelentkező összekeveri a „gyakorlati vizsgát” a kizárólag közúti vezetéssel. A GKI-ban a gyakorlati rész nem csak abból állhat, hogy elviszed a járművet egy útvonalon. Ide tartozhatnak olyan sofőri rutinok és ellenőrzések is, amelyek a jármű átvételéhez, indulás előtti ellenőrzéshez, biztonsági feladatokhoz vagy speciális helyzetkezeléshez kapcsolódnak. Ezért a GKI felkészülés során a gyakorlati gondolkodás legalább olyan fontos, mint az elméleti tanulás.

A szimulátoros vagy vészhelyzeti elem szintén fontos üzenetet hordoz: a rendszer nemcsak jogszabályismeretet kér számon, hanem a veszélyhelyzetekre adott helyes reakciókat is. Ez összhangban van a tanterv által hangsúlyozott defenzív vezetési és veszélyfelismerési célokkal.

Mire kérdeznek rá a GKI vizsgán?

A leggyakoribb GKI vizsgakérdések általában nem véletlenszerűek. Szinte mindig visszatérnek azok a témák, amelyek a hivatásos munkavégzés kockázatos vagy pénzügyileg érzékeny pontjai. Ezek közül az egyik legfontosabb a vezetési és pihenőidő. A hivatásos sofőr munkarendjét szigorú szabályok határozzák meg, ezért a vizsgán teljesen logikus, hogy rá fognak kérdezni a vezetési blokkokra, szünetekre, napi és heti pihenőidőkre, valamint arra, hogyan kell ezeket szabályosan dokumentálni. A hivatalos tantervben ezek az ismeretek az előírások alkalmazásának részét képezik.

A másik nagyon tipikus téma a tachográf használata. A kérdések érkezhetnek úgy, hogy egy élethelyzetet írnak le, és neked kell eldöntened, mi a helyes eljárás. Előfordulhatnak olyan feladatok is, amelyeknél a munkaidő, pihenőidő és az adminisztráció összefüggéseit kell jól értelmezni. Aki itt csak felületesen tanul, könnyen hibázik, mert a hasonló válaszlehetőségek között apró eltérések dönthetnek.

Nagyon gyakori témakör a rakománybiztonság és a logisztikai gondolkodás is. Még ha a kérdés nem is szó szerint úgy hangzik, hogy „hogyan használd a spanifert”, a vizsgalélek ugyanaz: tudd, miért veszélyes a rosszul elhelyezett vagy rosszul rögzített rakomány, hogyan hat a súlypont a jármű stabilitására, miként változik a fékezés és a kanyarodás biztonsága terhelt állapotban. Ezeket a témákat a biztonságos vezetés és a logisztikai szemlélet egyszerre érinti.

Ugyancsak rendszeresen előkerül a gazdaságos vezetés. Ez a hivatásos fuvarozásban nem „plusz pont”, hanem költségkérdés. A helyes sebességválasztás, a felesleges gyorsítások kerülése, a motorfék és lendület helyes használata, a jármű műszaki állapotának figyelése mind hat a fogyasztásra. A hivatalos tanterv külön is említi az ésszerű üzemanyag-felhasználást, így nem meglepő, hogy a GKI teszt egyik stabil pillére ez a téma.

A közlekedésbiztonsági kérdések is szinte biztosan előkerülnek. Ide tartozik a követési távolság, a fékút, az időjárási hatások, a jármű tömegének szerepe, a holttér, a lejtőn és emelkedőn történő közlekedés, valamint a veszélyhelyzetek felismerése. A hivatalos célmeghatározásban a veszélyfelismerés és megelőzés hangsúlyos elem, tehát a GKI vizsga kérdések ebbe az irányba is gyakran mennek el.

Milyen egy tipikus GKI vizsgakérdés?

A valódi hivatalos kérdésbank nem nyilvános teljes egészében, de a vizsgakövetelményekből jól látszik, milyen logika szerint állnak össze a kérdések. A feladatok jellemzően arra épülnek, hogy a vizsgázó felismeri-e a szabályt, tudja-e alkalmazni egy hétköznapi fuvarhelyzetre, és képes-e a biztonságos, jogszerű, gazdaságos döntést kiválasztani.

Egy tipikus GKI vizsgakérdés nem feltétlenül puszta definíció-visszakérdezés. Gyakran szituációból indul ki. Például megadnak egy munkanapot, több vezetési szakasszal és megszakítással, majd azt kérdezik: mikor kötelező a pihenő, vagy szabályosan történt-e a munkaszervezés. Máskor a jármű viselkedéséről kérdeznek: mikor nő meg a borulásveszély, miért veszélyes a hirtelen kormánymozdulat, vagy hogyan hat a rakomány elhelyezése a stabilitásra. Lehetnek olyan kérdések is, amelyeknél azt kell felismerni, milyen ellenőrzést kell elvégezni indulás előtt. Ezek mind tipikusan a GKI szemléletbe illeszkednek.

Az esettanulmány-rész különösen olyan helyzetekre készít fel, ahol nem csak egyetlen szabály ismerete számít, hanem több szempont összekapcsolása. Egy jó válasz nemcsak jogszerű, hanem biztonságos és életszerű is. Ezért aki a GKI esettanulmány miatt izgul, annak nem az a legjobb taktikája, hogy bemagol néhány kész mondatot, hanem az, hogy megérti a szakmai összefüggéseket.

Hogyan készülj a GKI vizsgára 2026-ban?

A legerősebb GKI felkészülés három pilléren áll. Az első a hivatalos tananyag megértése. A második a rendszeres tesztgyakorlás. A harmadik a gyakorlati gondolkodás. A legtöbb bukás nem abból adódik, hogy a jelölt teljesen tudatlan, hanem abból, hogy felületesen tudja az anyagot, nem figyel a kérdés finom részleteire, vagy nem tudja a szabályt valós helyzetre alkalmazni. Ebből következik, hogy az eredményes felkészülés nem „egy hétvége alatt letudható” projekt.

1. Először tudd meg, milyen képzésre mész

Ez alapnak tűnik, mégis sokan itt rontják el. Más a GKI alapképzés, más a GKI továbbképzés, és más a kiegészítő képesítés. Ha rosszul érted a saját kategóriádat, rossz lesz az elvárásod a vizsgával kapcsolatban is. Márpedig a hivatalos vizsgastruktúra alapján az alapképzésnél több vizsgatárgy és gyakorlati elem is megjelenik.

2. A három elméleti blokkot külön tanuld

A biztonsági szabályokon alapuló ésszerű vezetés, az előírások alkalmazása és az egészségügyi, közúti közlekedési és környezeti biztonság, szerviz, logisztika három eltérő gondolkodásmódot kíván. Az első inkább járműkezelési és vezetéselméleti szemléletet kér, a második szabály- és adminisztrációs pontosságot, a harmadik pedig szélesebb biztonsági és logisztikai rálátást. Ha mindent egy masszaként próbálsz megtanulni, könnyebben összemosódnak a részletek.

3. Gyakorold az időre menő tesztet

Mivel a hivatalos követelmények szerint 40 kérdésre 40 perc áll rendelkezésre, a GKI teszt nemcsak tudáspróba, hanem tempópróba is. Ha egy kérdésen túl sokat ülsz, elúszik az időd. A gyakorlás során érdemes stopperrel dolgozni, hogy megszokd a terhelést. A cél nem a kapkodás, hanem a hatékony döntéshozás.

4. Ne csak a jó választ tanuld meg, hanem a rosszakat is zárd ki

A feleletválasztós rendszerben sokszor az segít át a nehezebb kérdéseken, ha felismered, melyik válasz miért hibás. Ez különösen az előírások alkalmazása típusú feladatoknál hasznos, ahol több opció első ránézésre hihetőnek tűnik. A jó GKI vizsga felkészülés egyik jele, hogy nemcsak emlékszel valamire, hanem tudod is megindokolni. Ez csökkenti a bizonytalanságot.

5. Életszerű példákban gondolkodj

Amikor tachográfot tanulsz, ne csak szabályt olvass: képzeld el a munkanapot. Amikor gazdaságos vezetést tanulsz, ne csak fogalmat láss: gondolj valódi fogyasztásra, rakott járműre, emelkedőre, lejtőre. Amikor biztonsági kérdést tanulsz, képzelj el esőt, ködöt, hosszabb fékutat, kanyart, súlypontváltozást. A GKI lényege éppen az, hogy a szabály mögött tudd elképzelni a valós helyzetet. Ez az esettanulmánynál és a gyakorlati résznél különösen sokat számít.

6. A gyakorlati vizsgát ne kezeld mellékesnek

Aki alapképzésre megy, gyakran minden energiáját az elméletre fordítja, mert attól fél a legjobban. Közben a hivatalos vizsgasorban ott van a közúti forgalmi vezetés, a járművezetéshez kapcsolódó gyakorlati ismeret és a vészhelyzeti/szimulátoros elem is. Ezekhez magabiztos járműkezelés, ellenőrzési rutin és nyugodt reakciókellenek. A gyakorlati részre ugyanúgy készülni kell fejben is.

A leggyakoribb hibák a GKI vizsgán

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a jelentkező túl könnyűnek gondolja a vizsgát, mert „úgyis vezet évek óta”. A GKI azonban nem pusztán vezetési rutinról szól. A hivatásos sofőr vizsgában jogi, biztonsági, logisztikai és adminisztrációs tudás is van. Éppen ezért az a sofőr is hibázhat, aki a hétköznapi gyakorlatban ügyesen vezet, de a szabályokat nem tudja pontosan visszaadni vagy alkalmazni.

A másik tipikus hiba a felületes olvasás. A GKI tesztkérdések között sok olyan lehet, ahol egyetlen szó dönti el a helyes megoldást. Aki kapkod, könnyen olyan választ jelöl be, ami „nagyjából stimmel”, de pont ezért hibás. A 30 pontos minimum miatt ez a figyelmetlenség sokba kerülhet.

Harmadik gyakori hiba, hogy a vizsgázó csak a memorizálásra épít. Ez rövid távon néhány kérdésnél működhet, de az esettanulmánynál és a gyakorlati résznél gyorsan elfogy. A GKI logikája nem azt nézi, hogy vissza tudsz-e mondani egy mondatot, hanem azt, hogy tudsz-e helyesen dönteni. Ezért a megértés mindig többet ér, mint a puszta bemagolás.

Mennyi ideig érvényes a GKI kártya?

A KAV gyakori kérdései szerint a GKI kártya alapértelmezetten 5 évig érvényes. Azt is rögzítik, hogy ha a sofőr a továbbképzést a lejáró igazolvány érvényességének utolsó 6 hónapjában teljesíti, akkor az új kártyát a lejáró igazolvány lejárati idejétől számított újabb öt évre állítják ki. Ez fontos gyakorlati információ, mert a rosszul időzített továbbképzés adminisztratív kellemetlenséget okozhat.

Összefoglalás: meg lehet csinálni a GKI vizsgát?

Igen, a GKI vizsga 2026 teljesíthető, de akkor jársz a legjobban, ha nem adminisztratív nyűgként tekintesz rá, hanem szakmai alapozásként. A hivatalos követelmények világosan mutatják, hogy a rendszer a biztonságos, szabályos és gazdaságos hivatásos munkavégzést méri. A jelenleg elérhető KAV-dokumentumok alapján a GKI elméleti része számítógépes, 40 kérdéses, 40 perces vizsgákból áll, legalább 30 pontos eredményelvárással az egyes főtárgyaknál, az alapképzésnél pedig esettanulmány és gyakorlati elemek is társulnak ehhez.

Aki tehát arra keres, hogy hogyan készülj a GKI vizsgára, annak a legjobb válasz ez: ismerd a saját képzéstípusodat, tanuld meg külön a három fő elméleti blokkot, gyakorold időre a tesztet, értsd a tachográf és a vezetési-pihenőidő logikáját, készülj az esettanulmányos gondolkodásra, és ne becsüld le a gyakorlati részt. Ha így állsz hozzá, a GKI felkészülés nem kaotikus lesz, hanem átlátható, tudatos folyamat.

GYIK – gyakori kérdések a GKI vizsga 2026 témában

Milyen a GKI vizsga 2026-ban?
A jelenleg elérhető hivatalos KAV-követelmények szerint az elméleti főtárgyak számítógépes feleletválasztós vizsgák, egyenként 40 kérdéssel, 40 perces időkerettel és legalább 30 pontos teljesítési küszöbbel. Alapképzésnél esettanulmány és gyakorlati elemek is vannak.

Mire kérdeznek rá a GKI vizsgán?
Leginkább a biztonságos és gazdaságos vezetésre, az előírások alkalmazására, a vezetési és pihenőidőkre, a tachográfra, a közlekedésbiztonságra, a logisztikai szemléletre és a járműkezeléshez kapcsolódó gyakorlati tudásra.

Hány órás a GKI tanfolyam?
A hivatalos KAV-dokumentum jelenlegi adatai szerint például a tehergépkocsi-vezetői alapképzés 44 óra, a tehergépkocsi-vezetői továbbképzés 35 óra, az összevont alapképzés 66 óra, az összevont továbbképzés 47 óra. Kiegészítő képzéseknél ettől eltérő, rövidebb óraszámok is vannak.

Meddig érvényes a GKI kártya?
Alapértelmezetten 5 évig. A továbbképzés időzítésétől függően az új kártya lejárata a korábbi igazolvány lejáratához igazodhat.

Van vizsga nélküli GKI továbbképzés?
Bizonyos esetekben igen. A KAV gyakori kérdései szerint vizsga nélküli tehergépkocsi-vezető továbbképzési szaktanfolyamon az vehet részt, aki a vizsgakötelezettség sikeres teljesítését követően szerzett tehergépkocsi-vezetői szakmai képesítéssel rendelkezik.